Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Komposztálás

Rendezés:
Nézet:

Komposztáljunk helyesen!

Hova tegyük a komposztálót?               

(thermoking félárnyákba)

  • A szél által "kellemesen" átjárt területre
  • Közvetlenül a földre - ne betonra, burkolatra
  • Félárnyékos-napos helyen, ahol könnyen elérhető

Komposztáljuk, ne rothasszunk!

1. A komposztálandó anyagokat ne földbe ásott gödörbe gyűjtsük, hiszen akkor nem szellőzik kellően át. Levegő nélkül a komposztból rothadó szemétdomb lesz.

2. A természetes talajon álló, épített, felül nyitott komposzt a megfelelő. Alulról bejutnak a földlakó élőlények (pl. giliszták), oldalról átjárja a levegő, felül pedig könnyedén utántölthetjük.

3. A komposztálandó anyagokat érdemes rétegesen elrendezni. A metszésből származó nagyobb gallyakat rakjuk legalulra, erre következzen az egyre finomabb fűnyesedék. Tömöríteni nem szabad. A magvaikkal később kárt okozó gyomnövényeket célszerű a halomban középre besorolni, mert ott magasabb a hőmérséklet és tökéletesebb a korhadás.

4. A rovarokat és egyéb nemkívánatos állatokat csalogató anyagokat a komposztálás után nyomban fedjük be földdel. Ha erre nincs mód, inkább mondjunk le a hasznosításukról.

5. A korhadás elősegítésére néha adhatunk a komposzthoz egy lapát kerti földet, kőport, vagy már korábban érett komposztot, amely gyorsíthatja az érési folyamatot.

6. A komposztnak és a benne élő parányi lényeknek nedvességre van szükségük. Célszerű ezért árnyékos helyet választani, és ha nyáron mégis kiszáradna a komposzthalom, akkor egy kanna vízzel újra átnedvesíteni.

7. A túlzottan nedves komposzt sem ideális, ugyanis a hézagokat kitöltő víz gátolja a szellőzést, így rothadási folyamat indulhat be a halom belsejében. Az állandóan nedves környezetet a giliszták sem kedvelik.

8. A feltöltött komposzthalmot fedjük be az ősszel összegereblyézett avarral vagy szikkadt fűnyesedékkel. A jól szigetelő növénytakaró elősegíti a komposzt bemelegedését, megakadályozza a kiszáradását és csökkenti a heves záporok alkalmával tapasztalható tápanyag-kimosódást.

9. A komposzt min. 3 hónapig érik. Ha gondosan rétegeztük egymásra alkotóelemeit, nem lesz más dolgunk, mint várni a minél alaposabb korhadást. Ezután egy durva rostával válasszuk el a morzsás szerkezetű humuszos komposztot az épen maradt növényrészektől, és dolgozzuk be a kerti ágyások felső pár cm-es rétegébe.

A tarackos gyomot, érett magú növényt, diófa levelét nem szabad a komposztba tenni, az ágnyesedék azonban fél-centis darabokra vágva alkalmas.
Az optimális hőmérséklet és időjárás esetében az előkomposzt 5-6 hét alatt kialakulhat. (max. 10 hét)
A rétegek között kb. 20-30 cm-ként szellőztető (kéregdarabok, gallyak stb) elhelyezése javasolt.
Ezután a komposztot kiterítjük, a nagyobb darabokat kiválogatjuk (mehetnek vissza a komposztálóba) és a komposztot (ez idáig szemetünket), földel bekeverve, majd terítve felhasználjuk!

Terasznövényekhez, szobanövényekhez és bárhol az egész kertben!

Mi az, ami belevaló vagy sem?

A komposztáló nem kuka, így gondosan válogassuk meg, mi kerül a komposztálónkba.

Igen!

Pl. zöldség, gyümölcs, fű (ne kizárólag!), kávé- és teamaradék, tojáshéj(darabolva), használt virágföld, egészséges vágott és teraszvirág, levél (kivéve DIÓ) stb...

Nem!

Hús, hal, kenyér, sajt, hamu, szénbrikett, cigarettacsikk-hamu, utcai szemét stb...



Így a háztartási szemetünk akár 30-40% újrahasznosítjuk, ezáltal hozzájárulunk környezetünk és jövőnk védelméhez!
...és még spórolunk is a virágföldön, a különböző tápoldatokon!